Balog Zoltán arról beszélt: 2010 óta 471 iskola újult meg Magyarországon 130 milliárd forint értékben, az elkövetkező években pedig újabb 400 település oktatási intézményét korszerűsítik.

Hozzátette: 2020-ra Magyarországon minden ötödik fiatal olyan iskolába fog járni, amelyet néhány éven belül felújítottak vagy bővítettek.

Mint mondta, az iskolaépítések és -korszerűsítések több mint kétharmada Magyarország hátrányosabb helyzetű északkeleti, délnyugati és déli területein valósul meg, mert "ott van erre a legnagyobb szükség".

A miniszter megjegyezte: 2006 és 2010 között a szocialista kormány 381 iskolát zárt be, a Fidesz-kormány azonban velük ellentétben építeni szeretne.

Balog Zoltán kitért arra: az egyházi iskolák nagy lehetősége, hogy a 21. század fiataljai számára "újra kívánatossá, vonzóvá  tegyék a keresztény értékeket", amelyekre Magyarország épül.

Hatalmi szóval ugyanis nem lehet hitet továbbadni, csak úgy, ha "imponál az, ahogyan a 21. században megéljük a nagyszüleink, őseink hitét" - fogalmazott.

"Ha van múltunk és arra büszkék vagyunk, csak akkor lehet jövőnk is", ezért ezt a múltat meg kell védeni lelki, szellemi és anyagi értelemben is - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), XI. kerületi polgármester köszöntőjében kiemelte: Újbudán számos sportlétesítmény bővült, újult meg kormányzati segítséggel, így a sportolni vágyók egyre szélesebb rétegeit tudják kiszolgálni.

2010 óta megháromszorozódott a sportolók száma, a diákolimpiákon pedig háromszor annyian vesznek részt, mint korábban - mondta, hozzátéve, hogy a városvezetés számára ez fontos és előremutató tendencia.  

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az új színterek nemcsak a sportéletet, hanem a közösségi életet is felpezsdíthetik, és az új épület méltó lesz Dél-Buda legrangosabb gimnáziumához. Reményét fejezte ki, hogy a sportkomplexum egész életükre kihatóan szolgálja majd a fiatalokat.

Barlay Bence, a gimnázium igazgatója ismertette: a tervek szerint 2020-ra elkészülő, 3500 négyzetméteres, kétszintes, új tornacsarnokban kosár-, kézi- és röplabdapálya, szertornaterem és lelátó is lesz. A komplexumban egy időben 7 helyszínen tudnak majd sportolni, testnevelésórán részt venni a diákok.

A beruházást a kormány 1,8 milliárd forinttal támogatja.

A budai ciszterci gimnáziumot 1912-ben alapította a rend, az oktatás ekkor a fővárostól - ideiglenesen - megkapott tantermekben folyt. Az iskola Villányi úti épületének alapkövét 1927-ben tették le, a Wälder Gyula által tervezett épületet két évvel később adták át. A gimnázium néhány év alatt az ország egyik legjobb középiskolájává vált, az 1940-es évekre a tanulólétszám elérte a nyolcszázat.

A kommunizmus idején a ciszterci rendtől elvett intézmény József Attila Gimnáziumként működött. A rendszerváltás után, 1992 szeptemberétől volt ciszterci osztály a gimnáziumban, 1997-ben pedig újraindult a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Az iskolának jelenleg kilencszáz diákja van.